Layla Louise

.:Adatok:.

Teljes név; Layla Louise
Becenév; Layla,Lala
Születési hely, év; 1982.07.07 -Anglia,Cambridge
Kor; 17
Nem; nő
Oldal; Jó
Vér; Aranyvér
Csoport; Diák
Háza; Griffendél
Évfolyam; Hatodik

.:Jellem:.

szeret; Kalandokba keveredni,erősödni,sétálni,édességet enni,véleményt kinyílvánítani
nem szeret; egyhelyben maradni,unalmas emberekkel való társalgást,ha alábecsülnek és lenéznek,kioktatnak,hétfők,korán kelés,saláta
mumusa; A családomat kínozzák,és nem tudok segíteni nekik
Edevis-tükre; Sikeresen eltávolítom az élők sorából,azt a személyt,aki megölte a nagyszüleimet
titkai;
-Én tettem tönkre a nővérem hegedűjét,de csak mert nemm bírtam tovább hallgatni a játékát
-Megfordult a fejemben nem egyszer,hogy átállok a sötét oldalra
-A szerelem sosem talált rám,bár egyszer,azt mondtam
patrónusa; oroszlán
személyisége; Logikus gondolkodásámot,ésszerűségemet és dominanciámat mindössze a szókimondóságom tetőzi meg.A véleményem helyet foglal szinte minden témában,de szerencsére az esetek többségében türtőztetni tudom az drága szám,és nem nyílvánítom ki mindenről a véleményem.
Sajnálatos módom,már pelenkás koromban rámtalált a bajkeverés,és azóta nem is tágít mellőlem,és a kiváncsi énem még egy lapáttal rátesz az ígyis magas lángon égő tűzre.Én ezt kalandnak és szórakozásnak hívom,a szüleim pedig rosszaságnak és helytelen viselkedésnek,de kinek hogy.
Azért a kedvesség,és az odafigyelő képesség sem áll olyan távol tőlem.Szerencsére örököltem valamit a nagyapámtól is,még pedig a mérhetetlen kitartóságot és bátorságot.
Vidám,jó kedvű és többnyire boldog vagyok,mivel megtanultam,hogy tegyek azok véleményére,akik nem fontosak számomra.Szeretek új emberekkel megismerkedni,és az emberekkel jó viszonyban lenni,de sajnos ez nem mindig jön össze.

.:Külső:.

hajszín; barna
szemszín; barna
alkat, stílus; vékony,divatosan szeret öltözködni
magasság; 169 cm
tömeg; 56 kg
különleges ismertető jel;a bal vállán van egy viszonylag nagy heg,amit nem a jókislánysága miatt szerzett
pálcája; 9 hüvelyk,ébenfa,unikornisszőr maggal
play by; Shelley Hennig

.:Család:.

Apa; Gilbert Louise,47,bizalmas,viszont túl sokat aggódik miattam
Anya; Zenobya Felicity Louise,44,kedves és megértő,jól kijövünk,de sajnos az aggodalmasság belőle sem hiányzik
Testvérek; Candy Louise,22,alkalmanként mérhetetlen féltékenységet súgároz ki,bár többynire letagadja
Egyéb hozzátartozó;
Háziállat; Flendor,a baglyom

.:Létezés:.

A sötétvörösre festett kandalló peremére könyököltem a bal karommal,s a tűz még haloványan parázslott,néha erősebben néha viszont teljesen kialudni látszott.Szemlátomást küzdött azért,hogy újra régi formájában lángoljon,de a nappaliban zord és jéghideg hangulat uralkodott.A vállamon a frissen rakott kötés számtalanszor le-le akart esni,ilyenkor mindig megakadályoztam a tervében,hogy még véletlenül se kelljjen újra szembesülnöm a szépnek nem mondható sebemmel.
Nem egyedül tartózkodtam a szobában.A szüleim társaságában voltam,vagyis inkább csak ők társalogtak,míg én a régi festményekben gyönyörködtem a szobában,amik a nagyszüleimet,és annak a szüleit,meg az ő szüleiket ábrázoltak.Azért néha bele hallgattam a beszélgetésükbe,de valahogy mindig rossz pillanatot fogtam ki,vagy talán csak erről az egy témáról beszéltek...Rólam...
-....szerinted megfog valaha javúlni?Tud majd valaha vigyázni magára?-zengte édesanyám,de mintha szándékosan úgy mondta volna,hogy én is meghalljam.
Ennyire rossz lennék,hogy ebben a házban már a csapból is én folyok?Bármikor a szüleimet hallom beszélni,eddig kivétel nélkül csakis az én életem volt a téma,hogy miért nem tudom vele mit kezdeni,miért kell mindig bajba kerülném,és miért nem tudok normális életet élni,mint más varázslók.Persze hiába magyarázom nekik,hogy ilyen vagyok és kész,és nem az ő hibájuk,hogy ilyen vagyok,egyszerűen nem képesek elfogadni a tudatod,hogy nem születtem olyan tökéletésnek,mint a nővérem.
Az újabb csalódottságuk,ami miatt oda rendeltek a nappaliba,a nem régi balesetem volt.Egyszerűen ügyetlen voltam és szerencsétlen,de ők ezt már annak állított be,hogy nálam pszihikai gondok vannak,és szándékosan ártok magamnak minden alkalommal.Még jó,hogy nem öngyilkossági kísérletekkel vádolnak,bár ki tudja.
Ők csak csevegték az életemről,a tetteimről,a hibáimból,én meg csak elmélkedtem,hogyan eshetnék minél előbb túl a fejmosáson.Hirtelen kinyílt az ajtó és Candy,a nővérem lépett be az ajtón,és leült anyáék mellé.Pár pillanat után máris hangosan felszólalt:
-Miért van az,hogy minden mindig Laylaról szól?!Észre vehetnétek egyszer legalább,hogy nem csak ő létezik,van még egy lányotok is.Egyszerűen már elegem van!-ezzel felállt és kivihírzott a szobából.
-Utána megyek-jelentettem ki,és követtem a nővérem példáját.Három okból volt ez hasznos húzás a részemről.Az első,hogy ha nem is véglegesen,de egy kis időre biztos megszabadultam az eszmecserétől a szüleimmel,a második,hogy talán most stabilizálhatom a kapcsolatom a nővéremmel,és a harmadik,na jó nincs harmadik.
Az átlagosnál nagyon és hosszabb léptekkel közlekedtem a házban,miközben Candy szobája felé közeledtem,fejben próbáltam össze szedni a gondolataim,hogy mit is mondjak neki.Igazából még nem tudom mivel is állhatnék elé,majd improvizálok,mint ahogy szoktam.Útközben áthaladtam az előszobán,a másik nappalin,az ebédlőn,a konyhán,majd egy hosszú folyosón,amin talán a legmegnyugtatóbb színben pompázott,és erős önbizalmat táplált belém.Végre elértem a nővérem szobája elé,megálltam az ajtóban,és egy nagyon mély lélegzetet vettem,majd bekopogtam.
-Szabad-szólt Candy gyönyörűen csengő hangja.Beléptem és tettem néhány extra lépést,hogy beljebb kerüljek a szobában.
-Remélem nem zavarok.Igazából csak azért jöttem,hogy elmondjam,hogy sajnálom,hogy anyáék miattam nem tudnak olyan nagy hangsúlyt fektetni rád.Igazából nem szándékosan csinálom,és a helyedben én is utálnám,ha ilyen testvérem lenne-egyszerűen csak jöttek maguktól a szavak.Az őszinte szavak,melyeket eddig sosem mondtam ki.Candy tekintetéből áradt a megértés,és kicsit sem tünt haragosnak.Hirtelen kitárta a karját,ami azt jelentette,hogy odamehetek és megölelhetem.Ritkán történik ilyen köztünk,mivel egyikünk sem ilyen ölelgetős-puszilgatós típus,de nagyon jól esett,annak ellenére is,hogy a sebem szorongatta.
Innentől kezdve kezdtem el jobban,sokkal jobban figyelni,és ügyelni a körülöttem lévő emberekre.Candy-vel a kapcsolatom óriásit javult,és mostmár mindent megtudunk beszélni,és mostmár a szüleim se rólam témáznak,ha beszélgetnek...